Alkalmazási területei

Tetoválás után

A test díszítésének igénye szinte egyidős az emberiséggel. Tetoválást figyelhetünk meg az Ötztali-Alpok jegébe 5300 éve belefagyott ember, ismert nevén Ötzi testén, de számos törzsi nép esetén is találkozunk vele. A tetoválás modern divatja – elsősorban a fiatalok körében – mára világméretű járvánnyá vált.

A színes tetoválások terjedésének köszönhetően a bőrbe juttatott testidegen anyagok száma is megsokszorozódott. A festékpigment lehet szerves vagy szervetlen eredetű. A tinták a festékanyag mellett számos összetevőt tartalmaznak, melyek a flakonon nincsenek feltüntetve, bár nem is férnének el rajta.

A fémtartalmú festékanyagok közül a kadmium-klorid a sárga, a krómoxid a zöld, a higany a vörös, a rézszulfát a kék, a vasoxid a fekete, az alumínium-klorid a bíbor és a zink pedig a fehér színért felelős. Az adott szín ezen kívül számos más pigmenttel is előállítható, például a fekete a korommal, a kék a kobalttal vagy a fehér az ólom-karbonáttal, a titándioxiddal vagy a bárium-szulfáttal. Fémtartalmú pigmentek alkalmazása esetén az allergia kialakításának lehetősége mellett tekintettel kell lenni azok fényérzékenyítő hatásra is

A tapasztalatok és a klinikai vizsgálatok szerint a legtöbb problémát a vörös pigment okozza. Tetoválás előtt, elsősorban érzékeny bőrű, allergiára hajlamos egyéneknél érdemes az adott pigmenttel előzetesen bőrpróbát végezni, ami különösen a vörös festék alkalmazásakor fontos.

Az allergia kialakulásának lehetősége mellett a tetoválás fertőzés veszélyével is jár. Ez lehet a bőrre lokalizált, vagy az egész szervezetet érintő, úgynevezett szisztémás infekció. A fertőzés elkerülése érdekében lehetőleg megbízható stúdióhoz forduljunk.

A tetoválást követő enyhe bőrirritáció esetén ne feledkezzünk meg olyan gyógyszeres bőrnyugtató kenőcs alkalmazásáról, amely csökkenti a gyulladást és a fájdalmat, fertőtlenítő hatással rendelkezik és elősegíti a bőr regenerációját. A tetoválást követően kialakult súlyos bőrreakció ellátása az orvos hatáskörébe tartozik.

Források:

Napégette bőr

A napból érkező UV-sugárzás a látható fénynél rövidebb hullámhosszú elektromágneses sugárzás, amely hullámhossza alapján további három csoportra osztható. Mivel az UV-C sugárzást teljesen elnyeli a földi légkör, elegendő az UV-A és az UV-B sugárzás hatásaival foglalkozni.

Tovább

Hidegtől kiszáradt bőr

Minél magasabb a levegő hőmérséklete, annál magasabb a lehetséges víztartalma is. Míg a 35 °C-os levegő minden köbmétere közel 40 gramm vízpárát képesen kicsapódás nélkül megtartani, addig ez a szám 20 °C-os levegő esetén 17,3 gramm, 0 °C-nál 4,8 gramm, mínusz 20 °C esetén pedig alig haladja meg az 1 grammot.

Tovább
A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!