Alkalmazási területei

Metszések, vágások

Azok a kisebb konyhai sebek, amit a hétköznapi szóhasználattal egyszerűen vágásnak nevezünk, orvosi értelemben kétféle sebtípust jelölhetnek. Amikor kifejezetten éles tárgy a sebalapig minden területen roncsolás nélkül halad át, metszett sebről beszélünk.

A vágott seb hasonló a metszett sebhez, de keletkezésében tompa erőhatás is szerepet játszik. Az átvágott szövetek között nagyobb a roncsolás, a sebszélek egyenetlenek.

Amennyiben a sebfelszín összefekszik, a seb minimális kötőszövet felhasználásával gyógyul és helyén vékony nyom marad hátra. Ez az elsődleges, „per primam” sebgyógyulás. Amennyiben a sebalapok távolabb vannak egymástól vagy fertőzés következtében nincsenek meg az elsődleges sebgyógyulás feltételei, a seb vastagabb hegszövettel pótlódik. Ekkor beszélünk másodlagos, „per szekundam” sebgyógyulásról.

A metszett és vágott seb ellátásában az orvos szerepe kettős. Egyrészt el kell bírálni, szükség van-e a sebzárásra, varrat, kapocs vagy sebragasztás alkalmazására. A másik, talán ennél is fontosabb feladat a fertőzés veszélyének minimalizálása, ami szennyezett sérülés esetén a tetanusz elleni emlékeztető oltást is magában foglalja.

Ha a kisebb háztartási baleset során a metszés felületes, szennyeződésmentes, előfordul, hogy nem fordulunk vele orvoshoz. A sebtisztítás, fertőtlenítés és hámosítás szabályait azonban ekkor se hanyagoljuk el. Amennyiben a felmerül a sebzárás szükségessége, inkább forduljunk orvoshoz. Ha sérülésünk kisebb heggel és gyorsabban gyógyul, ez nem csak egészségügyi, hanem esztétikai szempontból is fontos.

Források:

A pelenkakiütés

A pelenkakiütés vagy pelenkadermatitisz (eritéma gluteále szindróma) gyakori csecsemőkori elváltozás, nemzetközi adatok szerint a babák negyedét érinti. Kiváltó oka, hogy a vizelet karbamidot (ureát) tartalmaz, ami a bélbaktériumok által termelt ureáz enzim hatására a pelenkában ammóniává alakul.

Tovább

Hidegtől kiszáradt bőr

Minél magasabb a levegő hőmérséklete, annál magasabb a lehetséges víztartalma is. Míg a 35 °C-os levegő minden köbmétere közel 40 gramm vízpárát képesen kicsapódás nélkül megtartani, addig ez a szám 20 °C-os levegő esetén 17,3 gramm, 0 °C-nál 4,8 gramm, mínusz 20 °C esetén pedig alig haladja meg az 1 grammot.

Tovább
A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!