Felszínes égési sérülés
Az égési sérülések fogalomköre a figyelmetlenül végzett konyhai művelet okozta felszínes bőrsérüléstől a súlyos-életveszélyes állapothoz vezető termikus károsodásig terjed. Az égés súlyossága elsősorban annak mélységétől és kiterjedésétől függ.
Az égések mélysége alapján korábban első-, másod-, harmad- és negyedfokú égést különböztettünk meg, az osztályozás az Európai égési Egyesület (EBA) ajánlása alapján nemrég megváltozott.
A felszínes (régebben elsőfokú) égés csak a hámra terjed, kifejezett fájdalommal és kisfokú ödémával járó bőrpír jellemzi, hólyagok megjelenése nélkül.
A részleges mélységű égés a hámra és ezen kívül az irhára is terjed. A kategórián belül két formát különítünk el. A felületes részleges mélységű égés az irha felületes, úgynevezett papilláris rétegéig terjed, elnevezése felületes dermális, II/A vagy II/1. fokú égés. Ilyenkor nedvező, szalmasárga bennékű, vöröses-rózsaszín alapú kisebb-nagyobb hólyagokat láthatunk, ezeket eltávolítva a sebalap fájdalmas, az érintett területen a szőrszálak nem húzhatók ki könnyen.
Mély részleges mélységű égés esetén az irha mélyebb rétege is érintett, az állapot neve mély dermális, átmeneti mélységű, II/B vagy II/2. fokú égés. A hólyagok alapja foltosan, vagy egyneműen halvány vagy szederjesvörös, a seb mérsékelten fájdalmas, a szőrszálak könnyen epilálhatók.
A teljes mélységű (korábban harmadfokú) égés a bőr teljes vastagságára, és az általa fedett szövetekre terjed. A bőr elhalt, fájdalmatlan, gyöngyházfényű, sápadt vagy porcelánfehér, esetleg megpörkölődött feketésszürke, száraz, melyen a hőtől elzáródott érhálózat gyakorta áttűnik.
A termikus károsodás extrém esetben akár a csontra is terjedhet, egyes régi osztályozásokban ez jelentette a negyedfokú égést. A bőr és egyéb szövetek ilyenkor feketék, elszenesedettek.
A legtöbb otthon szerzett égési sérülés szerencsére nem ilyen súlyos. A konyhában elszenvedett égési sérülés általában felszínes égés, de a figyelmetlen vasaláskor is legfeljebb felületes részleges mélységű égés alakul ki. A legelső feladat ilyenkor az érintett felület hűtése. Ne sajnáljuk rá az időt, bár a sérülés felületes, a mélyebb szövetek is átmelegedtek. Ha kellő ideig tartjuk a sérült területet a hidegvizes csap alatt, nagyban hozzájárulunk a hőhatás csökkentéséhez. És utána jöhetnek a házi praktikák, a bőr nyugtatása, a gyulladás csökkentése és a hámosítás. Nagyobb kiterjedésű vagy mélységű égett sebek ellátása természetesen már az orvos hatáskörébe tartozik.
