Bőrünk feladata és működése
Az emberi bőr feladata rendkívül összetett, a feladatok között nehéz lenne fontossági sorrendet megállapítani. A bőr képezi szervezetünk első védelmi vonalát a környezet károsító hatásaival szemben. Ez részben mechanikai védelmet jelent, de nem elhanyagolható a bőr barrier funkciója sem.
Bőrünk nem engedi a szervezetbe jutni a kívülről érkező kórokozókat vagy a vegyi ártalmak nagy részét, ugyanakkor megakadályozza a szervezet számára létfontosságú anyagok, például a testfolyadék vagy az ionok távozását is.
A külvilágból származó ingerek észlelésében szintén fontos szerep jut a bőrnek. Az emberi bőr a hőmérséklet, a tapintás, a nyomás és a fájdalom érzékszerveként működik. A külső hőmérséklet változása esetén a bőr szerepe nem merül ki az érzékelésben. Melegben a bőr erei kitágulnak, hidegben összehúzódnak, ezzel a bőr a hőszabályozásban is részt vesz. Talán nem is gondolunk rá, de a szőrtüszőhöz kapcsolódó kis izmok hidegben történő összehúzódása az emberré válás korai szakaszában szintén fontos szerepet játszott a hőregulációban. A megemelkedett szőrszálak közötti lévő levegő – a dús szőrzettel rendelkező élőlényeknél – meleg védőréteget alakít ki. Embernél a „libabőr” ma már inkább azt jelzi, szervezetünk melegebb környezetet vagy legalábbis melegebb öltözéket kíván.
A bőrnek fontos szerep jut az ultraibolya (tudományos néven ultraviola, UV) sugárzással szembeni védelem során is. Az UV-sugárzás a látható fénynél rövidebb hullámhosszú elektromágneses sugárzás, amely hullámhossza alapján további három csoportra osztható. Ez alapján megkülönböztetünk AV-A, UV-B és UV-C sugárzást. Bár az UV-B sugárzás igen fontos szervezetünk számára, mert részt vesz a D-vitamin előállításában, a túlzott sugárzás ellen védekezni kell. Bőrünk pigmentsejtjei, a melanociták fényvédő anyagot, melanint termelnek, ennek felszaporodása okozza a barnulást. A melanin az UV-sugarakat szabadgyökképződés nélkül nyeli el, ezáltal az UV-sugárzás elleni védekezés fontos szereplője.
Szervezetünk számos szerve steril (ilyenek az agy, szív, máj, vese, hashártya, csontok, ízületek), míg más szervekben előfordulnak baktériumok, de jelentős szerepet nem játszanak. Vannak olyan szerveink, melyekben viszont jótékony baktériumok élnek, ezek nélkül az adott szerv megfelelő működése elképzelhetetlen, és a baktériumok hiányában napokon belül életveszélyes károsodás alakulhat ki. A legismertebb ilyen szerv a vastagbél, de ide tartozik a bőr is. Bőrünk jótékony baktériumai képesek kiszorítani a kórokozókat, olyan anyagokat termelnek, melyek el tudják pusztítani a megtelepedni kívánó gombákat és baktériumokat.
A kórokozók zöme inkább lúgos környezetben szaporodik, így az enyhén savas bőrfelszín is segíti a kórokozók elleni védelmet. A bőr verejtékmirigyeinek tejsavtartalma, valamint a faggyúmirigyek és az elpusztult hámsejtek zsírsavtartalma a bőr kémhatását (pH-ját) ebbe a savas irányba tolja el. Bár a jó szappanok pH-ja enyhén lúgos, bőrünk a mosakodás után – savanyú kémhatású szappan alkalmazása nélkül is – gyorsan képes helyreállítani a kívánatos enyhén savas pH-t.
Források:
Nyirkos Péter: Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások, Melania Kiadói Kft. (2005)
