Alkalmazási területei

A pelenkakiütés

A pelenkakiütés vagy pelenkadermatitisz (eritéma gluteále szindróma) gyakori csecsemőkori elváltozás, nemzetközi adatok szerint a babák negyedét érinti. Kiváltó oka, hogy a vizelet karbamidot (ureát) tartalmaz, ami a bélbaktériumok által termelt ureáz enzim hatására a pelenkában ammóniává alakul.

Az ammónia fontos szerepet játszik a pelenkadermatitisz kialakulásában: a bőrfelület pH-jának növekedését okozza, ez megnöveli a széklet proteáz (fehérjebontó) és lipáz (zsírbontó) enzimeinek aktivitását, ami végül a bőrgyulladáshoz vezet. Az ammónia az ép bőrön nem okozna gyulladást.
Bár a pelenkadermatitisz elsősorban nem fertőzéses jellegű, a csecsemők tápcsatornájában levő gomba, a Candida albicans is elszaporodhat a pelenkával fedett területen és bizonyos idő után hozzájárul a bőrgyulladás súlyosbodásához.

A helyzetet ronthatja a rossz minőségű pelenka vagy a hintőpor okozta dörzsölés, allergizáló ápolószerek vagy mosószerek alkalmazása és a higiéné hiánya. A gondos ápolás ellenére sem múló pelenkakiütés esetén gondoljunk olyan kiváltó alapbetegségre, melynek kiderítése szakvizsgálat feladata és szóljunk orvosunknak.

Anyatejes csecsemőknél ritkábban fordul elő pelenkadermatitisz, ami azzal magyarázható, hogy az anyatejes babák székletének baktériumflórája kedvezőbb, a széklet pH-ja alacsonyabb, kevesebb enzimet tartalmaz. A tápszer és egyéb táplálék bevezetésekor, a széklet baktériumflórája megváltozik, a széklet vegyhatása lúgos irányba tolódik el.

A babák életében is számos olyan helyzet adódik, amikor a pelenkadermatitiszük romlik. A hozzátáplálás mellett ilyen egy társbetegség, antibiotikus kezelés, de ilyen a fogzás is.

A tejfogak áttörése 6 hónapos kor körül kezdődik. Előfordul, hogy már születéskor is jelen van 1-2 alsó tejfog, elhúzódó fogzás esetén pedig jóval a 6 hónapos kor után jelennek meg az első tejfogak. 3 éves korig összesen 20 tejfog bújik ki. A fogzáshoz a legtöbb csecsemőnél enyhe tünetek társulnak. Ilyenek az étvágytalanság, a széklet állagának megváltozása, hőemelkedés. Fogzáskor gyakran megváltozik a széklet összetétele és az arra hajlamos babáknál kifejezettebbé válik a pelenkakiütés.

A korai hozzátáplálásról igazolódott, hogy emésztőszervi panaszok forrása lehet, tehát a helyesen táplált baba a fogzás kezdetekor még szopik, esetleg tápszert kap. Később, amikor már szilárd táplálék is szerepel az étrendben, új fog megjelenésekor inkább a pépes állagú, könnyen lenyelhető táplálékot részesítsük előnyben. Kerülendő a savas táplálék és ne ilyenkor gondoljunk új ízek bevezetésére.

Források:

Felfekvés megelőzése

A felfekvés – mint neve is mutatja – a legtöbbször tartósan ágyban fekvő, általában idős betegeken alakul ki. Orvosi elnevezése, a dekubitusz a decumbere, lefeküdni szóból származik. Az állandó nyomásnak kitett helyeken, elsősorban a fartájon, a gerinc alsó szakaszán, a lapocka alatt és a sarkokon figyelhetjük meg.

Tovább

Napégette bőr

A napból érkező UV-sugárzás a látható fénynél rövidebb hullámhosszú elektromágneses sugárzás, amely hullámhossza alapján további három csoportra osztható. Mivel az UV-C sugárzást teljesen elnyeli a földi légkör, elegendő az UV-A és az UV-B sugárzás hatásaival foglalkozni.

Tovább
A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!